Molnár Kriszti Esküvői gyermekfelügyelő

Ahogy változik a házasulandók korosztálya, tehát már nem két 18 éves fiatal házasodik, hanem általános tendencia,hogy közel a harminchoz vagy harmincon túl kerül sor az esküvőre, így előfordul, hogy egyre több barátunknak, unokatestvérünknek van már gyermeke. Van aki a nagymamánál tudja hagyni a gyermekét, van aki magával hozza a lurkókat az esküvőre.

Megkértem Molnár Krisztina esküvői gyermekfelügyelőt,hogy néhány pontban foglalja össze nekünk, hogy milyen kérdések foglalkoztatják a hozzá érkező párokat.

1. Milyen játékokkal, foglakozásokkal foglalná le a gyerekeket?
2. A gyerekek kb. mennyi időt töltenek a gyereksarkon kívül? (a felnőttekkel)
3. Mettől meddig érdemes a gyerekeknek felügyeletet biztosítani?
4. Mi a tapasztalata? Igénylik egy idő után a szülők közelségét?

1. Egy-egy gyermek habitusától és korától is függ az, hogy mennyire hamar oldódik fel, szorongó-e, vagy nyitott…etc, hogy mikor kapcsolódik be a gyereksarokban zajló játékokba (ügyességi játékok, kézműves foglalkozások, szerepjátékok, mesenézés, legózás…etc.). Ezt többnyire a gyermekfelügyelő – legtöbbször jómagam - próbálja serkenteni, amelyben előfordul, hogy segítségemre van egy másik, nyitottabb gyermek, aki testvére, unokatestvére, vagy barátja a feszélyezett gyerkőcnek.
 
2. A gyereksarok egy lehetőség a gyerekeknek arra, hogy ha unalmassá válik számukra az esküvő – a gyerekek egy idő után annak élik meg - , akkor lehessen hol „kikapcsolódni”, ismét gyereknek lenni, felhőtlen játékba kezdeni, esetleg átöltözni egy kényelmesebb ruhába. Ideális esetben a gyereksarok elkülönül attól a tértől, ahol az esküvői vacsora zajlik, mivel a gyerekek sokszor panaszkodnak a hangos zenére, és – külön szoba/terem/tér esetén - arra is lehetőség van, hogy pihenjenek, aludjanak.
 
Természetesen nem úgy kell elképzelni az esküvői gyereksarkot, mint egy, a szülőket hermetikusan elzáró teret. Ezt sem a szülők – legalábbis a magyar édesanyák - , sem a gyerekek nem kedvelik. (Főleg a angol nyelvű  esküvőkön merül fel kérésként az, hogy a gyerekeket teljesen elzárva foglalkoztassák, vacsoráztassák, és esetleg csak táncolni hívják be őket, mert az „aranyos” és „szép”. Vagyis a gyerekeknek reprezentatív szerepük van, de igyekeznek őket távol tartani az eseményektől.) Tehát a gyerekek igenis megkeresik a szülőket az este folyamán, ill. a szülők is szívesen jönnek őket megnézni a játéktérben.
 
 
3. Az esküvői gyermekfelügyeletet többnyire vacsora előtti vendégvárástól, érkezéstől szokták megrendelni éjfélig / egyig. Ennek oka, hogy a gyerekeket a vacsora nem köti le annyira és általában már akkor elkezdik a szülőket nyaggatni, hogy „mikor lesz már ez vagy az?”, „mikor megyünk haza?”…etc. Ha már akkor ott van a gyermekfelügyelő, akkor a szülők nyugalomban meg tudnak vacsorázni, beszélgetni, vagyis tehermentesítődnek. Hajnali egy óra után csak akkor érdemes megrendelni a szolgáltatást, ha altatásra is igény van, mert a gyerkőcök – még a legaktívabb is – „kidőlnek” addigra.
 
4. Azt megmondani, hogy kb. mennyi időt töltenek a felnőttekkel, nagyon nehéz. Azt tudom csak írni, amit korábban, hogy a gyerekek egyéniségétől, alkatától és korától függ.
Arra törekszünk, hogy olyan helyzetekben, amikor a szülőtől nehezen akar a gyermek elválni, akkor olyan játékot mutassunk neki, amely vonzó lehet. Ez a módszer többnyire be szokott válni, hogy a gyereksarokban töltsék az estét. Van olyan gyerek, aki annyira le tudja foglalni magát, hogy még a vacsorához/tortához is úgy kell „odakönyörögni”, viszont kisebbek esetén a szokatlan helyzet, a számukra új, izgalmas játékok késztethetik őket arra, hogy azt, azokat a szülőknek megmutassák, vagy az elkészült „alkotásokkal” büszkélkedjenek…Ahány esküvő, annyi új helyzet…


"Hogy hívjunk-e gyerekeket az esküvőre" kérdésre egy másik ceremóniamester blog bejegyzésemben olvashatsz itt.